Milyen a keresztény vállalkozó?

Az édesapám a harmincas években egy lakberendező vállalkozó segédje volt, és meglehetős rálátással rendelkezett a vállalkozás ügyeire. Amikor a válság idején kezdett rosszabbul menni a cégnek, sok volt a kintlévőség, megkérdezte a mestert, miért nem lép fel határozottabban az adósokkal szemben a tartozások behajtása érdekébnen. A mester válasza a következő volt: "Nézd fiam, most a válság miatt úgyis hiába követelnén a pénzem, nem tudnak teljesíteni. Az adósok egy része nem fogja túlélni a válságot, tönkremegy, tőlük később is hiába várnám a teljesítést; ezeket a követeléseket leírom. Akik viszont túlélik, azok többsége amikor már teheti, megadja a tartozást, és továbbra is üzletfelem lesz, mert emlékezni fog rá, hogy belátással voltam, amikor bajban volt. És persze lesznek olyanok is, akik akkor sem adják meg, amikor már tehetnék; hát majd őket fogom perelni." Mondhatnánk, lám ilyen a keresztény üzletember. A két beszélgető közül viszont csak az apám volt keresztény. A mester ugyanis zsidó volt. Szóval hagyjuk már ezeket a hivalkodó, másokkal szembeni különbözőséget, vagy inkább: különb minőséget hangsúlyozó öncímkézéseket (keresztény orvos, keresztény üzletember, keresztény újságíró, stb.), mert visszataszító, és Jézusnak a farizeusról meg a vámszedőről szóló példázatát juttatja az ember eszébe. A kódolt jelentése pedig egyenesen undorító, mert lényegében azt jelenti ilyen összefüggésben a "keresztény", hogy "nem zsidó". (Nem tudom megérteni, miért rohad még mindig bizonyos rétegek gondolkodása...) Hogy milyen legyen egy üzletember? Legyen tisztességes. Ennyi.

Ebben van is valami, meg nincs is. Az üzleti élet jó néhány olyan elemet tartalmaz, ami rázós keresztény szempontból. Ezeket összeegyeztetni nem kis feladat, és érdemes róla beszélni. Pl.: a kereskedelem alaptörvénye, hogy olcsón végy, és drágán add. A kereskedő a termelőnek elmagyarázza, mennyire értéktelen vacak az áru, hogy olcsóbban vehesse meg. A vevőnek elmagyarázza, mennyire fantasztikus, értékes az áru, hogy drágábban tudja eladni. Más szóval, a kereskedő össze-vissza hazudik. Ha a világ egyszerűen működne, a hazug kereskedő rövid távon tönkremenne, mert a fogyasztó megkeresné az erkölcsös kereskedőt. A világ bonyolultan működik, mert a fogyasztó az olcsóbb árut keresi, és a taktikusan hazug kereskedő nem csak rövid, hanem hosszú távon is sikeresebb lesz - látszólag, mondom én, de ez hosszabb kifejtést igényel. Ez csak egy a számos példa közül, ami indokolja, hogy megkülönböztessük a "általános" vállalkozót a keresztény vállalkozótól. Szintén hosszú téma, hogy ez mit jelent a gyakorlatban, a lényeg, hogy "megér egy misét".

Ennek semmi értelme nincs. Olyan, mintha azt kérdezné, hogy milyen a keresztény profi labdarúgó. Ne trükközzünk? Egy driblis csatár, mint Ronaldó? Vegyük figyelembe mások érdekeit? Egy kapus engedjen be néhány gólt, mint Casillas? Álljunk meg mérlegelni, hogy rúgjak oda, vagy ne rúgjak, mint Sergio Ramos? Ráadásul, köztük is sokan látványosan keresztet vetnek a pályán, ami eléggé fura szokás...